Ezt az All you can eat dolgot azért néha nehéz hova tenni. Amikor az ember fixösszeges tömésre vágyik, akkor van egy étterem Magyarországon, ami kikerülhetetlen. Szeretem a buffet dinner opciót, amennyiben a kínálat valamilyen formában (nekem) egzotikus. De amikor rántott csirkemájból ehetek, amennyit bírok - és nem annyit, amennyit szeretnék, hanem amennyit akarok -, akkor kicsit egy balkáni diktatúra császárának érzem magam, akinek tróntermébe éppen behozzák egy nyugat-európai ételsegély elkommunizált konténerét. És az esztelen habzsolás türelmetlen élvezete nem engedi, hogy az ízek utat találjanak a szívhez, ellenben a kalóriák szabad utat kapnak a zsírsejtekhez. Az emberi maradványanimália anomáliája, ahogyan öltönyben ülve kvázi menekülünk az éhhalál elől, és két óra alatt két hétre elegendő kalóriával árasztjuk el az eleve 25+ BMI-s testünket. Közben Halász Judit hangjára egy aranyos öreg néni próbálja elfújni a kínai rakétát az ingyentortán, "Még húsz évet, Klári néni!", ernyedt tapsikolás, még egy kör félliteres rostos barack.

Aztán otthon ülve mégis olyat rendeltem Magyarország instant születésnap-, céges ebéd- és esküvőgyárából, hogy nem hittem el. Eleve a gombás tészta, sőt, a tészta önmagában is remek. A gomba pont elég, intenzíven vargányás, felismerhető gombakockákkal. Állagok, krémesség tovább érdemben nem fokozhatóak a köreten. Viszont hidd el nekem, hogy életedben ilyen szaftos csirkemellet Te még nem ettél. Nem tudom, hogyan csinálják, de tudni szeretném. Hajolj közel a monitorodhoz, telefonodhoz, és bámulj bele a csirke vágási felületébe. Száraz szálasságnak nyoma sincsen. Ahogy a kés halad benne, már érzed, hogy ez most valami más. De amikor a szádba jut az első kocka, és az őrlőfogak rápréseilk az első falatot a nyelved oldalára, amit onnan felkanalazol a szájpadlásra, akkor nagyon át kell gondolni, hogy mit is ettünk ennyi éven át csirkemell néven. A finom grilles füstösség és a precíz sósság pedig végképp kétségbeejtő.

Ez a minőség rommá veri az általános házhozszállítási szintet. Végigettem a netpincért, vannak oké dolgok, de ez valami igen különleges. Csak hogy hova tegyük: ha például a Bock bisztóban elém tennék, nem néznék körül, hogy hol a kandi kamera, és vissza sem vitetném, bár abban a sztenderdben nem kiemelkedő. Maksz neheztelnék a fagyasztott vargányáért.

Szóval kincsek mindenhol akadnak. Ezért javaslom, hogy egyetek bele mindenbe, mindenhol.