Ebben a verzióban már a szószt is felütjük egy adag mogyoróvajjal. Eredetfetisiszták (joggal?) horkannak most fel: Úristen, mi lesz így a csípős citromos garnélás grízes tésztámból? Nos, ez valóban nem a száraz iskola. Bár ennél a receptnél a főzés szintén elvetendő, és pirítva haladunk a tökéletesség felé, alapvetően a végeredmény egy lágyabb tónusú, akár szószosabbnak is nevezhető pad thai. Már-már masaman currybe hajló, cuppogós, zsíros szövésű, fényes, krémes élményt ad. Ki ki vérmérséklete szerint válasszon. Egyet ne feledjünk: Nem múzeum vagyunk, hanem egy csapat éhes gourmet, ezért a saját ízigényeinket helyezzük előtérbe a vélt vagy valós eredetiségnek. Amennyiben az Ön ízigényét viszont lebonthatatlanul és vigasztalhatatlanul determinálja az eredetiség iránti elkötelezettség, akkor nyomjon egy ALT+F4-et. Azért előre szögezzük le: ez az állag nem fog a fogyasztási élmény rovására menni. A rusztikusra tört mogyoró és a friss csíra harapása előállítja majd a kellemes frekvenciákat az állkapcsunkban, és amíg ez az ultrahangos felharmonikusokkal és tűjelekkel tűzdelt rezgés interferenciába lép a tobozmirigyünkkel, a chili feltüzeli a lelkünket, az ízek belobbantják a szinapszisokat, szájüregünk mohó, őrült kohó, a kitágult pupilláinkat szemlehunyással védjük a felerősödő és zavaró külső ingerektől, hogy csak befele figyeljünk, élvezünk, majd a lecsengésért felelős mogyorós krémesség lágy utójátékkal hoz le minket a csúcsról. A következő falatig, amikor újraindul ez az egész biokémiai folyamat. Sok hűhó egy kis kalóriáért, mire nem képes az emberi agy. Szeretem, amikor a legegyszerűbb állati ösztönök és a kifinomult művészet kölcsönhatásba lépnek egymással. Az alkotás vektora exoterm, olyankor mindig felszabadul egy kis hő.
Összetevők listája következik, 6 főre:
szószhoz:
2 ek pálmacukor
2 ek tamarindpaszta
2 ek sós mogyoróvaj
2 ek szójaszósz
2 ek thai chili szósz
chilitöret
pirítani:
50g olaj
600g csirkemell vékonyka, falatnyi csíkokra darabolva
6 db tojás
300g natúr tofu apró kockákra vágva
400g 5mm-es thai rizstészta
1 csomag újhagyma karikázva
topping:
rusztikusra tépett vágott korianderzöld
karikázott thai piros friss chili
mozsárban durvára tört sós mogyoró
mungóbabcsíra
újhagyma zöldje kaotikusan metélve, a rendezetlen levéldarab méretek és formák egyvelege zaklatott hisztériát kell árasszon. De úgy is jó, ha csíkokra vágod.
lime szelet
A szósz összetevőit pislákoló lángon összerottyantjuk. Ízlés szerint teszünk bele száraz chilitöretet, illetve az arányokat akár félénken, akár vagányan a saját igényeinkhez illesztjük. Kóstolgassuk. A tamarind adja a savanyúját és a kis keserűjét, a pálmacukor és a chiliszósz az édesét, a szójaszósz és a mogyoróvaj a sósát. Alakítsunk az szánkhoz passzoló négyszöget az alapízekből.
Wokban vagy serpenyőben hevítsünk kevés olajat. Az alapművelet a pirítás, nem a főzés-párolás. Üssünk a serpenyőbe egy tojást. Csapjuk szét a kanalunkkal. Mikor megsült, picit tuszkoljuk a serpenyő hidegebb zónájába. Szórjuk be a 100g csirkét, 50g tofut, és sisteregtessük 1-2 percig. Szórjunk rá egy marék aprított újhagymát. Jöhet a melegen tartott, puha rizstészta egyhatoda. Nagy lángon forgassuk össze amink van, majd egy kisebb merőkanálnyi meleg szósszal leöntjük, és rázással vagy a kanállal szépen elosztjuk rajta. Kikotorjuk egy tányérra. Megszórjuk a csírával, korianderrel, mogyoróval, chilikarikákkal, melléteszünk egy húrirányban metszett limeszeletet. Maksz 1-2 adagot süssünk meg egyszerre, kivéve ha nagy felületű kontaktlapon ügyködünk. Akkor csak a méret szab határt.
Bátran készülhet marhával is, garnélával is. Aki úgy gondolja, hogy garnéla nélkül nem az igazi, lehet, hogy jól gondolja. Én most mégis mellőztem a mogyorós fókusz miatt.
És hogy hol a halszósz? Azt meg kivettem a kreativitás mindenható bubiskanalával.
