Prosztó, gonzó, gasztropornóposztok

Padlizsános vega lasagne

most ajándék lowcarb opcióval

2015. október 19. - Ketzifintshy

Az ember esendő egy állat, bűn jön itt is, bűn jön ott is, nehéz a helyes úton maradni, legyen szó nőről, faszikról, piáról, kajáról, a csábítás mindennap körülöttünk ólálkodik, hogy magára rántson és megrontson minket. Engem a tészta imádata tud maga alá teperni, nem érdekel a csokoládé, a habos süti, félig-meddig még a 12+ single maltot is el tudom engedni. De amikor a szénhidrát szirénéneke száll felém, agyamban már csavarodik a capellini, töltődik a canelloni, szotyakos szószban áll az al-dente óriáskagyló, nézzék csak a tejszínes textúrára tapadó, csillanó olívapöttyöt, Jézusom, egyszóval az olasz szeretőim elöntik az agyamat, és meg kell csináljam valamelyikőjüket azonnal.

lasagne3.JPG

Neki is vetkőztem a főzésnek, éreztem, hogy nincs most idő három órát rotyogtatni egy jó bolognese ragut, muszáj ennem valami rakott, sós, paradicsomos, sajtos tésztát. Lágy is legyen, meg roppanjon is, ópasztmek, nincs itthon hús, nem érdekel, tészta kell, és most kell. Marad a jól bevált, szokásos módszer, a "mi a s%@r van itthon?" stratégia. Volt itthon:

1 öregedő padlizsán

5 darab szép, érett paradicsom

3 gerezd fokhagyma

3 lap Soós Prémium tojásos és emellett durum lebbencstészta (nagy kedvenc)

olívaolaj

1 dl tej (tejszín is jó, vagy még jobb)

1 dl híg paradicsompüré (vagy ugyanennyi sűrű paradicsomital)

15 dkg érlelt trappista (persze a padlizsán elbírja a kemény olasz sajtokat, de nem volt itthon)

bors

A padlizsánt szeletekre-darabokra vágva megfuttatjuk a forró olívaolajos serpenyőben. Sózzuk, borsozzuk. Rádobjuk a fokhagymát, nehogy megégjen a nagy sietségben. Addig rotyogtatjuk, amíg el nem ernyed. Nosza, kockázzuk a paradicsomot, és mehet a padlizsán mellé, hajrá-hajrá. Pár perc alatt egy krémes állagot kapunk, ahol nyomokban még felfedezhető a vágott zöldség eredeti formája.

lasagne_1.JPG

Kicsiny tepsinkbe/jénainkba/sütőtálunkba kevés olívaolajat öntünk, ráteszünk egy egész lap nyers tésztát. Megfröcsköljük a tej és a paradicsompüré harmadával. Rákanalazzuk a ragu felét. Újra tészta, pici olaj, tej és paradicsompüré harmada. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint. Jöhet a ragu második fele. Tészta, pici olaj, a tej és a paradicsompüré utolsó harmada. Rászórjuk a reszelt sajtot, alufóliával fedjük, és a 170 fokra előmelegített sütőben 40 percig sütjük, majd fólia le, grillfunkció és hadd szóljon amíg meg nem barnul a sajt. Picit pihentetnénk, ha lenne türelmünk, de nem, mert nincsen, esszük megfelé azonnal.

lasagne2.JPG

Az a jó benne, hogy átverjük magunkat egy kellemes lasagne élménnyel, de ez a két személynek megfelelő adag igen kevés tésztát tartalmaz (kb. 80 gramm nyers tészta összesen), szóval azért enyhítünk vele a vágyainkon, ugyanakkor a mellékhatások és a bűnhődés elviselhető. Az ízvilág kifejezetten Pasta normát idéz. Ha lett volna itthon ricottám, leveles spenótom, biztos abból is tettem volna a rétegek közé. De nem volt. Egyébként nem is baj.

Végső esetben a ragut el sem kell készíteni, a vékonyra szeletelt padlizsán és paradicsom egyből mehet a rétegezésbe, úgy is működni fog, csak figyeljenek oda, hogy a tészta meg tudjon főni valamiben, alaphangon elég a zöldség és az ő saját nagyszerű leve, de csak kevés tésztához.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ketzifintshy.blog.hu/api/trackback/id/tr457990117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.