A Banánok Trivandrum 1 kisboltjából származnak, darabáruk kb. 3 rupi volt, azaz olyan 14 forint. Azonosításukat az alájuk rakott rupik összegével végeztem. Jó étvágyat.
A 10 rupival jelölt banán:
Zöld,tizenöt centiméteres, a száránál hirtelen kunkorodásnak induló, 4 határozott oldallal rendelkező gyümölccsel indítunk. Arányai megfelelnek a Magyar banánénak (mostantól MB) Állaga kemény, kézbe simul, mint egy (álló japán f) C64-es quicksilver joystick. Kibontás után műbanánillat erősségű igazi banánillat csap meg. Mosoly derül az arcon, zöld, édes banán. A gyümölcshús konzisztenciája tökéletesen megfelel az MB-nak. És elsőre csalódásként ér a felismerés: Az íz ugyanolyan, mint az MB íze. Kis vásás felé úszik a nyelvem hegye. Utóíze tartós, édes fanyar banáníz. Talán egy kis nyers kifliburgonya sipákol hátul, de nem vagyok benne biztos.
A 20 rupival jelölt banán:
Egy megdöbbentően sárga versenyző, a természetben történő érés természetesen itt is nyomokat hagy kívül, nem úgy, mint a lombikban készre etilénezett MB.Egyenes, vastag, három gömbölyded oldalt számolok, bár azt is mondhatnám, hogy kör keresztmetszetű három éllel. Érdekes módon madársaláta illatot áraszt, a héja vékonyabb, mint azt az MB-nél megszokhattuk. Az állaga a puha körtéjére emlékeztet, a magok enyhén érezhetőek. Tiszta banáníz, de meglepően nem édes, viszont nem vásik tőle a fog.
Az 50 rupival banán:
Tömzsi, sárga, élek nélküli, Mátyás a házimanóra emlékeztető forma, elsőre nem biztos, hogy banánként azonosítanám, a földről biztos nem venném föl, hogy "nini, jé egy banán!" Ez már kicsit puha, nyílik magától, mint smukkandor hasán a gombok közötti rés. Illata izgalmas, kékszőlő és ribizli huncutkodik a jól ismert MB ájer mellett. Kicsit már nyálkás egy helyen a húsa, itt görögdinnye alapú koktélillat fogadja az orrát furcsa banánba dugó embereket. Nagyon fura a szájba venni, mert vastag, mint egy botkormány. Mondjuk azt is fura szájba venni. Az íze rendkívül összetett, kifejezetten mangó és ananász keveréke. Ha felkockázva elém tennék, nem biztos, hogy lebanánoznám. Az állaga, textúrája és a belseje színe árulkodik leginkább. Apró fekete magok látszanak, de nem érezni őket. Az előző banánt nem fejeztem be, de ezt sajnálom már most, hogy elfogyott.
A 100 rupival jelölt banán:
Izgalmas, tömzsi alkat, pirosas-hús színű bőrrel. Ha lehúzom róla, egészen elképesztő, mosolyra fakasztó illat dereng fel. Nagyrészt vegyes citrusgyümölcs... kisrészr marcipános wunderbaum. Moderált
mennyiségű ózon és egy hártyavékony ammóniás szúrás a távoli háttérben. Na, ez igazán kíváncsivá tett. Kapjuk be! Szájba vételkor feltűnik az aszimmetrikus elrendezés, keresztmetszete tojásformát mutat.
Ez egy iszonyatosan hízelgő, lágy, krémes banán, lehengerlő természetességű banánízzel. Van benne valami megfoghatatlanul bájos vidéki íz, mintha némi nyers burgonya és koriander is derengene, de a citrusosság is derűt csal az arcomra. Eddigi kedvenc.
A 200 rupival jelölt banán:
Kis, sárga, jellegtelen, apró, formátlan, sárga, direkt görbületet nem mutató, majdhogynem csenevész banán áll a teszt végén. Viccesen vékony héja van, könnyedén elválik a hústól. Illata nyers leveszöldség. Na jó, és 1 kis banán. A harapott felület egyértelmű nyers krumpli szagot mutat. Ízét lime uralja, meg valami beteges omlás.
Mindenképp javasolt külföldön többféle banán kóstolása, mert mosolyra késztető, új élmények várnak! Banánra fel!