Egy harminc perc alatt elkészíthető egzotikus vacsora, 12 összetevőből. És ebből a 12 összetevőből 4 halom különféle étel kerül egy tányérra.

 Rizs: rizs, víz, só.

A 80g rizst dupla mennyiségű hideg sós vízben felteszem főni. Mikor felforrt, letakarom, apró lángra veszem, és 15 percig párolom.

Hús: csirkemell, szójaszósz, citromfűszörp.

Fél kiló csirkemellet felkockázok, ráöntök 5 ek. szójaszószt, 3 ek. citromfűszörpöt. 5 percig pihentetem. Apró fanyársakra húzom, és nagy lángon szépen átsütöm egy serpenyőben. A levével locsolgatom.

 Mogyorószósz: mogyoróvaj, kókusztej, thai chiliszósz.

50g kókusztejet, 150g sós mogyoróvajat és 50g chiliszószt kis lángon összerottyantok.

Saláta: salátacukkíni, répa, póréhagyma.

Ezeket gyufára metélem, és összeforgatom.

A félórás szintidő elérhető, ha átfedésben készítjük, és az indulási sorrend a következő: a rizzsel kezdjük, utána a húspácolással, mogyorószósz, saláta, hússütés, tálalás.. Na jó, az a limeszelet a képen csalás, hiszen úgy már 13 összetevőnél járunk.

Ízlés szerint ebből a minimálverzióból haladjanak tovább, ha szeretnék. Pácolják át a húst, vágják telibe a szószt fokival, korianderrel, limelével, chilivel, a rizsbe főzzenek reszelt kókuszt...  Ahogy csak megkívánják. Ne feledjék: "Az Önök fantáziájának csak az Önök fantáziája szab határt!"

Meg tudják mondani, vajon mi lehet az a fura izé a mogyorószósz tetején? Igen, éles képpel könnyebb lenne, de fogadja el a kihívást, és nézze csak erősen.

Az emberre gyakran rátör az ehetnék. Bonyolult energiaháztartásunk bekapcsolja a szénhidrátgombot, ha arra van odabenn szükség, és az ember fejben máris felfalna három tányér ischleres carbonara spagettit. Általában a kivitelezés megáll a süteménynél, vagy helyette egy jó adag tésztánál. Aztán előfordul, hogy fehérjehiány általi éhségérzet tör ránk, és már rontanánk is a marhapörköltös hátszínsteakre. Amikor viszont a tápanyagszelektálás nélküli totális éhhalál küszöbén vagyunk, nos, elméletben erre való ez a recept. De csak elméletben. Ugyan az egy köbcentire jutó kalóriasűrűség csak a cukorban vagy a zsírban magasabb, mint ebben a könnyű nyári semmiségben, az ember az éhséggel harcolva nem vár öt órát arra, hogy bevethetővé váljon ez a brutális támadófegyver. Gyakorlatban ezt akkor eszi, amikor olyat akar, aminél már nincs feljebb vagy lejjebb vagy kijjebb vagy beljebb. Mondjuk évente egyszer, egy családi kerti rendezvényen, ahol a városi bélűek aránya minimális, és a reggeli (vagy az ébredés) szerves része a pálinka.

A slambucért előre is lenézést kérek, ez inkább egy hajdú-bihari lasagne. Ugyanis nem bográcsban készült, nem forgatjuk harmincháromszor meg, és nem is annyira - de azért eléggé - zsíros, hiszen ez egy köret esetünkben. Jézusom, még leírni is durva, pedig tegnap ettem is, higgyétek el, nem olyan nagyon brutális. Mármint onnan nézve, hogy nincs ennél feljebb/lejjebb. Mert amúgy nagyon az.

Körmöspacal:

2 kg vöröshagyma

fél kg serészsír

3 db lecsópaprika

3 db (erős) hegyes zöldpaprika

6 db paradicsom

1 üveg (kb 20 dkg) darált sózott pirospaprika darálmány, adalékmentes házi, vagy pl Édes Anna.

1 fej fokhagyma

3 kg aprított tisztított köröm (amolyan se nem kicsi, se nem nagy darabok)

4 kg tisztított, csíkozott, abált pacal

őrölt pirospaprika

bors

só

egészkömény

Abáláshoz:

20g szemesbors

3 fej hagyma héjastól, félbevágva

1 fej fokhagyma félbevágva

10 db babérlevél

2 ek 20%-os ecet

só

Slambuchoz:

1 kg nagyra tört csuszatészta

3 kg krumpli

30 dkg sós fehérszalonna

30 dkg kolozsvári szalonna

30 dkg bacon

5 db lecsópaprika

2 fej hagyma

6 gerezd fokhagyma

30 dkg sertészsír

só

bors

pirospaprika

Egy nagy bográcsban kiolvasztjuk a zsírt, és a közepesre kockázott hagymát, illetve lecsó- és zöldpaprikákat szépen megfonnyasztjuk rajta. Jól megsózzuk. Mikor elkezd üvegesedni, ráöntjük az üveg darált paprikaőrleményt és a felkockázott paradicsomokat, megborsozzuk. A felaprított fej fokhagymát is beleszórjuk. Megszórjuk egész köménymaggal ízlés szerint. Én 1 csapott kiskanállal tettem ekkora adagba, mert én nem szeretem, ha konkrétan kiérződik a kömény. Nagy lángon kevergetve bizseregtetjük, majd fél liter vízzel felöntjük, és visszasütjük. Beleszórjuk a körmöket, és közepes lángon körülbelül három órát főzzük, kevés vízzel folyamatosan utántöltögetve, hogy ne süljön le. A lényeg, hogy még ne essen szét a köröm, de már majdnem leváljon a csontról a cupák. Eközben egy nagy lábos vízben al-dentére abáljuk a pacalt. Ez lehet egy óra és hat óra is, attól függ, hogy a pacalunk a jól előfőzött fagyasztott fiatal pacal - öreg bika nyers bendője skálán hol állt. Amikor a pacal és a köröm is egyórányira vannak a készenléttől, a leszűrt pacalcsíkokat a bogrács körömbe borítjuk, és készre főzzük. Igény szerint az abálólével vagy vízzel pótoljuk az elfőtt vizet. Abálólével picit animálisabb, savanykásabb, pacalosabb lesz a készétel, vízzel befejezve inkább a köröm felé tolódik a hangsúly.

Eközben a 30 deka zsírban, több adagban megsütjük a nyers lebbencstésztánkat. Vegyesen legyenek benne hólyagos, barna, piros, szürkés és fehér tészták is. A lesütött tésztát félretesszük. A krumplit vékonyra karikázzuk. A következő módon elkészítjük a "lasagne" "béchamel"-jét. A zsírba, amiben a tésztát sütöttük, beledobjuk a kockázott kolozsvári szalonnát, és megpirítjuk. A hagymát és a paprikát felcsíkozzuk, ezt is beledobjuk a szalonnás zsírba, szépen közepes lángon fonnyasztjuk, Végül jön bele 2 kiskanál pirospaprika és 6 gerezd aprított fokhagyma. meg is sózzuk, borsozzuk rendesen. Levesszük a tűzről.

A tepsi(k) aljába igen vékonyra szelt sózott szalonnát terítünk, hogy jobbára befedje. Erre kerül egy réteg sült tészta, majd egy réteg karikázott krumpli. Megpacsáljuk a béchamel-el. Ne áztassuk el benne, a végeredmény nem tocsoghat a zsírban, csak egy kis ízt adunk neki. Tészta újra, megint krumpli. A krumplis rétegeket mindig sózzuk, borsozzuk igény szerint. Itt egyébként valószínűleg el is jutottunk a tepsi tetejéig, úgyhogy lefedjük vékony baconcsíkokkal. Ha még nem értünk a tetejére, rétegezzük tovább. A lényeg, hogy a tetején krumpli plusz bacon legyen. Felöntjük a tepsit vízzel, majdnem a legfelső réteg tetejéig, lefedjük alufóliával. 190 fokos sütőben 80 percig főzzük, majd levesszük a fóliát és grillen/220 fokon elfőzzük a maradék levét és megpirítjuk a tetejét.

 Készen vagyunk. Az emberek csak jönnek a tányérral, vágjuk a tepsiből a slambuckockát, rámerünk a bográcsból igény szerint ("-Inkább körmöset", "-Sok pacallal", "-Ahogy jön!" "-Sok szafttal!"), és megadjuk a lehetőséget, hogy kovászosuborkával vagy céklával egyék.

Aztán elnehezült gyomorral élvezzük a lét elviselhetetlen könnyűségét.

A naplementéig tartó pár órát a kertben ülve töltjük. És amíg a szürkeárnyalat újabb és újabb rétegekkel sötétíti be az eget, mi folyamatos italozással blőrözzük a tekintetünket, és az utolsó pár órányi felszabadult, kacagós, néha a mocskos disznóságok illatos virágoskertjébe tévedő társalgás kvintesszenciáját inkább a szívünkben és a lelkünkben, semmint az emlékezetünkben őrizzük meg.

Hogy teljes legyen a stilisztikai gömb, a képen egy pulit rejtettünk el. Remélem megtaláljátok.

A Banánok Trivandrum 1 kisboltjából származnak, darabáruk kb. 3 rupi volt, azaz olyan 14 forint. Azonosításukat az alájuk rakott rupik összegével végeztem. Jó étvágyat.

A 10 rupival jelölt banán:

Zöld,tizenöt centiméteres, a száránál hirtelen kunkorodásnak induló, 4 határozott oldallal rendelkező gyümölccsel indítunk. Arányai megfelelnek a Magyar banánénak (mostantól MB) Állaga kemény, kézbe simul, mint egy (álló japán f) C64-es quicksilver joystick. Kibontás után műbanánillat erősségű igazi banánillat csap meg. Mosoly derül az arcon, zöld, édes banán. A gyümölcshús konzisztenciája tökéletesen megfelel az MB-nak. És elsőre csalódásként ér a felismerés: Az íz ugyanolyan, mint az MB íze. Kis vásás felé úszik a nyelvem hegye. Utóíze tartós, édes fanyar banáníz. Talán egy kis nyers kifliburgonya sipákol hátul, de nem vagyok benne biztos.

A 20 rupival jelölt banán:
Egy megdöbbentően sárga versenyző, a természetben történő érés természetesen itt is nyomokat hagy kívül, nem úgy, mint a lombikban készre etilénezett MB.Egyenes, vastag, három gömbölyded oldalt számolok, bár azt is mondhatnám, hogy kör keresztmetszetű három éllel. Érdekes módon madársaláta illatot áraszt, a héja vékonyabb, mint azt az MB-nél megszokhattuk. Az állaga a puha körtéjére emlékeztet, a magok enyhén érezhetőek. Tiszta banáníz, de meglepően nem édes, viszont nem vásik tőle a fog.

Az 50 rupival banán:
Tömzsi, sárga, élek nélküli, Mátyás a házimanóra emlékeztető forma, elsőre nem biztos, hogy banánként azonosítanám, a földről biztos nem venném föl, hogy "nini, jé egy banán!" Ez már kicsit puha, nyílik magától, mint smukkandor hasán a gombok közötti rés. Illata izgalmas, kékszőlő és ribizli huncutkodik a jól ismert MB ájer mellett. Kicsit már nyálkás egy helyen a húsa, itt görögdinnye alapú koktélillat fogadja az orrát furcsa banánba dugó embereket. Nagyon fura a szájba venni, mert vastag, mint egy botkormány. Mondjuk azt is fura szájba venni. Az íze rendkívül összetett, kifejezetten mangó és ananász keveréke. Ha felkockázva elém tennék, nem biztos, hogy lebanánoznám. Az állaga, textúrája és a belseje színe árulkodik leginkább. Apró fekete magok látszanak, de nem érezni őket. Az előző banánt nem fejeztem be, de ezt sajnálom már most, hogy elfogyott.

A 100 rupival jelölt banán:
Izgalmas, tömzsi alkat, pirosas-hús színű bőrrel. Ha lehúzom róla, egészen elképesztő, mosolyra fakasztó illat dereng fel. Nagyrészt vegyes citrusgyümölcs... kisrészr marcipános wunderbaum. Moderált
mennyiségű ózon és egy hártyavékony ammóniás szúrás a távoli háttérben. Na, ez igazán kíváncsivá tett. Kapjuk be! Szájba vételkor feltűnik az aszimmetrikus elrendezés, keresztmetszete tojásformát mutat.
Ez egy iszonyatosan hízelgő, lágy, krémes banán, lehengerlő természetességű banánízzel. Van benne valami megfoghatatlanul bájos vidéki íz, mintha némi nyers burgonya és koriander is derengene, de a citrusosság is derűt csal az arcomra. Eddigi kedvenc.

A 200 rupival jelölt banán:
Kis, sárga, jellegtelen, apró, formátlan, sárga, direkt görbületet nem mutató, majdhogynem csenevész banán áll a teszt végén. Viccesen vékony héja van, könnyedén elválik a hústól. Illata nyers leveszöldség. Na jó, és 1 kis banán. A harapott felület egyértelmű nyers krumpli szagot mutat. Ízét lime uralja, meg valami beteges omlás.

Mindenképp javasolt külföldön többféle banán kóstolása, mert mosolyra késztető, új élmények várnak! Banánra fel!

Ebben a tízperces levesben rommá makszoljuk a nyár slágereit. A kovászos uborkát, a gazpacho-t és a sárgadinnyét. Szeretem széthúzni az ízek potmétereit, majd egy sávra mixelni őket, és bár sosem kevernék Majkára Moloko-t,  a konyhában szívesen fogadom a kulturális különbségek fúzióit. Délelőtt fejben kiraktam ezt a gasztropuzzle-t, majd folyamatos kóstolgatással és tekergetéssel jutottam el oda, ahova el akartam jutni. Ide. A hőség kizárta a tűzhelyet (még ha tíz fokkal tegnapra le is törött harmincig a higanyszál), és mindenképpen valami levesben gondolkodtam.

Egy nagy turmixgépbe rakjuk a következő összetevőket:

3 szál zsenge újlilahagyma (már, ha az "újlilahagymá"-t egybeírják (már ha az "egybeírják"-ot egybe írják))

fél gerezd fokhagyma

fél kiló édes paradicsom (ne bíbelődj a hámozással)

egy bogyiszlói paprika

három termetes, darabolt kovászos uborka

egy vastag szelet (akár negyed) sárgadinnye

Amint megfelelő szövetűre turmixoltuk (kinek a pokróc, kinek a selyem), átöntjük egy nagyobb tálba. Itt hozzáadunk

két decilitert a kovászosuborka levéből

egy kiskanál balzsamecetet

két evőkanál olívalajat

frissen darált borsot

egy csapott kiskanál chipotle port

és szépen összeforgatjuk. Ezeket a végső összetevőket és nem szeretem turmixolni, és bár a különbség talán marginálisnak tűnhet egy bizonyos nézőpontból, más szemszögből nézve viszont meglehetősen nagy.

Jól behűtve, frissen vágott kaporral, petrezselyemmel, és a fűszereivel - olajaival megszórva tálaljuk. Zöldségeiből kedvünk szerint halmozhatunk bele, apróra vágva.

Intenzív savakat hozza a fermentált uborka, a bogyiszlói paprika pikáns élénkséget, a chipotle füstössége és fanyarsága a paradicsommal szép mediterrán keretet ad, a sárgadinnye pedig kikerekíti az egészet a napfény édes ízével. A sóról nálam a kovászos uborka és a leve gondoskodott, ha nem elég, tudjátok, mi a dolgotok. Édesnek a végeredményt ne várjátok, ez a mese a kikerekített és legömbölyített friss savakról szól.

 Lehet, hogy az ügyvédetek szerint jég is fog kelleni.

Meg magnó a különleges zenéhez.

Ebben a verzióban már a szószt is felütjük egy adag mogyoróvajjal. Eredetfetisiszták (joggal?) horkannak most fel: Úristen, mi lesz így a csípős citromos garnélás grízes tésztámból? Nos, ez valóban nem a száraz iskola. Bár ennél a receptnél a főzés szintén elvetendő, és pirítva haladunk a tökéletesség felé, alapvetően a végeredmény egy lágyabb tónusú, akár szószosabbnak is nevezhető pad thai. Már-már masaman currybe hajló, cuppogós, zsíros szövésű, fényes, krémes élményt ad. Ki ki vérmérséklete szerint válasszon. Egyet ne feledjünk: Nem múzeum vagyunk, hanem egy csapat éhes gourmet, ezért a saját ízigényeinket helyezzük előtérbe a vélt vagy valós eredetiségnek. Amennyiben az Ön ízigényét viszont lebonthatatlanul és vigasztalhatatlanul determinálja az eredetiség iránti elkötelezettség, akkor nyomjon egy ALT+F4-et. Azért előre szögezzük le: ez az állag nem fog a fogyasztási élmény rovására menni. A rusztikusra tört mogyoró és a friss csíra harapása előállítja majd a kellemes frekvenciákat az állkapcsunkban, és amíg ez az ultrahangos felharmonikusokkal és tűjelekkel tűzdelt rezgés interferenciába lép a tobozmirigyünkkel, a chili feltüzeli a lelkünket, az ízek belobbantják a szinapszisokat, szájüregünk mohó, őrült kohó, a kitágult pupilláinkat szemlehunyással védjük a felerősödő és zavaró külső ingerektől, hogy csak befele figyeljünk, élvezünk, majd a lecsengésért felelős mogyorós krémesség lágy utójátékkal hoz le minket a csúcsról. A következő falatig, amikor újraindul ez az egész biokémiai folyamat. Sok hűhó egy kis kalóriáért, mire nem képes az emberi agy. Szeretem, amikor a legegyszerűbb állati ösztönök és a kifinomult művészet kölcsönhatásba lépnek egymással. Az alkotás vektora exoterm, olyankor mindig felszabadul egy kis hő.
 
Összetevők listája következik, 6 főre:

szószhoz:
2 ek pálmacukor
2 ek tamarindpaszta
2 ek sós mogyoróvaj
2 ek szójaszósz
2 ek thai chili szósz
chilitöret

pirítani:
50g olaj
600g csirkemell vékonyka, falatnyi csíkokra darabolva
6 db tojás
300g natúr tofu apró kockákra vágva
400g 5mm-es thai rizstészta
1 csomag újhagyma karikázva

topping:
rusztikusra tépett vágott korianderzöld
karikázott thai piros friss chili
mozsárban durvára tört sós mogyoró
mungóbabcsíra
újhagyma zöldje kaotikusan metélve, a rendezetlen levéldarab méretek és formák egyvelege zaklatott hisztériát kell árasszon. De úgy is jó, ha csíkokra vágod.
lime szelet

A szósz összetevőit pislákoló lángon összerottyantjuk. Ízlés szerint teszünk bele száraz chilitöretet, illetve az arányokat akár félénken, akár vagányan a saját igényeinkhez illesztjük. Kóstolgassuk. A tamarind adja a savanyúját és a kis keserűjét, a pálmacukor és a chiliszósz az édesét, a szójaszósz és a mogyoróvaj a sósát. Alakítsunk az szánkhoz passzoló négyszöget az alapízekből.

Wokban vagy serpenyőben hevítsünk kevés olajat. Az alapművelet a pirítás, nem a főzés-párolás. Üssünk a serpenyőbe egy tojást. Csapjuk szét a kanalunkkal. Mikor megsült, picit tuszkoljuk a serpenyő hidegebb zónájába. Szórjuk be a 100g csirkét, 50g tofut, és sisteregtessük 1-2 percig. Szórjunk rá egy marék aprított újhagymát. Jöhet a melegen tartott, puha rizstészta egyhatoda. Nagy lángon forgassuk össze amink van, majd egy kisebb merőkanálnyi meleg szósszal leöntjük, és rázással vagy a kanállal szépen elosztjuk rajta. Kikotorjuk egy tányérra. Megszórjuk a csírával, korianderrel, mogyoróval, chilikarikákkal, melléteszünk egy húrirányban metszett limeszeletet. Maksz 1-2 adagot süssünk meg egyszerre, kivéve ha nagy felületű kontaktlapon ügyködünk. Akkor csak a méret szab határt.

Bátran készülhet marhával is, garnélával is. Aki úgy gondolja, hogy garnéla nélkül nem az igazi, lehet, hogy jól gondolja. Én most mégis mellőztem a mogyorós fókusz miatt.
 
És hogy hol a halszósz? Azt meg kivettem a kreativitás mindenható bubiskanalával.

Nyaralás. Kánikulának levés, erős napsütés. „Nincs étvágyam ebben a melegben” mondás, de azért csülökre gondolás. Balatonba bemenés, hideg víznek levés, körülnézés, picit víz felmelegítés, vigyorgás. Kimenés. Konyhába benézés, valamibe beleharapás vágyás. Hűtő kinyitás, mutatóujjal sajtkrémbe túrás, ketchup szájba nyomás, öt szelet kolbász szájbatömködés. Sörösdoboz szisszen, örömnek levés. Fürdőruhában levés, picit lesültnek levés érzés. „Hazamegyek, irigykedik a sok paraszt” gondolás. Testre lenézés, hurkák nyomkodása, növekvő csöcsök, puhos has észrevevés. Tükörben megnézés, szörnyű érzés érkezés, könnyű ebéd főzés elhatározás, Zöldborsóleves csirkemájjal eldöntés.

80 dkg zsenge zöldborsó, fél kg csirkemáj vevés. 3 szál sárgarépa, két szál fehérrépa, 1db zöldpaprika beszerzés. 3 csomó petrezselyem, 3 kis krumpli elővevés. 2 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, bors, só, pirospaprika pultra rakás. Nokedlinek 20 dkg liszt és 2 tojás előkészítés.

Olajon kockázott hagyma futtatás, ebbe egyből kockázott zöldpaprika belerakás. Sózás és dinsztelés. Paprikával és borssal megszórás, majd vízzel felöntés, előfőzés, különben hagymának evésnél keménynek levés, íznek meg kevés. A karikázott répák és a kockázott krumpli rádobás, víz nélkül nagy lángon kavargatás. 2 csomó petrezselyem rászórás. Fokhagyma vékonyra szeletelés és beledobás, „buzi, aki nyomót használ” gondolás. Borsó beleöntés, vízzel felöntés, nagy lángon főzés. Sörösdoboz szisszenés. Második, vagy harmadik, nem tudás, pedig nagyon gondolkodás, és még csak délelőtt 11-nek levés. Máj átmosás, esetleg kettévágás. Nokedli kikeverés, liszt, só és két tojás összeöntés. Vízzel megfelelő állagúra keverés. Zöldségnek majdnem készen levés, máj levesbe tevés. Öt perc eltelés, nokedli beleszaggatás. Maradék csomó petrezselyem felaprítás és beleszórás. Terítés és legalább két tányérral evés. Egészséges étkezésnek elkönyvelés, testünk hálás lesz érzés, ezért egy jégkrém elmajszolás beleférés. Sör szisszenés. Sör szisszenés. Sör szisszenés.

Disclaimer 1: ÁS-ÉS brigád előtt tisztelgés, hozzájük köznek nem levés. Szép emlékek érzés.

Disclaimer 2: Kép életlennek levés, ezért posztolás nehezen eldöntés, meg leves zsíros mócsingos fosnak hatás. Esküszés, hogy jónak levés.

Ezt az All you can eat dolgot azért néha nehéz hova tenni. Amikor az ember fixösszeges tömésre vágyik, akkor van egy étterem Magyarországon, ami kikerülhetetlen. Szeretem a buffet dinner opciót, amennyiben a kínálat valamilyen formában (nekem) egzotikus. De amikor rántott csirkemájból ehetek, amennyit bírok - és nem annyit, amennyit szeretnék, hanem amennyit akarok -, akkor kicsit egy balkáni diktatúra császárának érzem magam, akinek tróntermébe éppen behozzák egy nyugat-európai ételsegély elkommunizált konténerét. És az esztelen habzsolás türelmetlen élvezete nem engedi, hogy az ízek utat találjanak a szívhez, ellenben a kalóriák szabad utat kapnak a zsírsejtekhez. Az emberi maradványanimália anomáliája, ahogyan öltönyben ülve kvázi menekülünk az éhhalál elől, és két óra alatt két hétre elegendő kalóriával árasztjuk el az eleve 25+ BMI-s testünket. Közben Halász Judit hangjára egy aranyos öreg néni próbálja elfújni a kínai rakétát az ingyentortán, "Még húsz évet, Klári néni!", ernyedt tapsikolás, még egy kör félliteres rostos barack.

Aztán otthon ülve mégis olyat rendeltem Magyarország instant születésnap-, céges ebéd- és esküvőgyárából, hogy nem hittem el. Eleve a gombás tészta, sőt, a tészta önmagában is remek. A gomba pont elég, intenzíven vargányás, felismerhető gombakockákkal. Állagok, krémesség tovább érdemben nem fokozhatóak a köreten. Viszont hidd el nekem, hogy életedben ilyen szaftos csirkemellet Te még nem ettél. Nem tudom, hogyan csinálják, de tudni szeretném. Hajolj közel a monitorodhoz, telefonodhoz, és bámulj bele a csirke vágási felületébe. Száraz szálasságnak nyoma sincsen. Ahogy a kés halad benne, már érzed, hogy ez most valami más. De amikor a szádba jut az első kocka, és az őrlőfogak rápréseilk az első falatot a nyelved oldalára, amit onnan felkanalazol a szájpadlásra, akkor nagyon át kell gondolni, hogy mit is ettünk ennyi éven át csirkemell néven. A finom grilles füstösség és a precíz sósság pedig végképp kétségbeejtő.

Ez a minőség rommá veri az általános házhozszállítási szintet. Végigettem a netpincért, vannak oké dolgok, de ez valami igen különleges. Csak hogy hova tegyük: ha például a Bock bisztóban elém tennék, nem néznék körül, hogy hol a kandi kamera, és vissza sem vitetném, bár abban a sztenderdben nem kiemelkedő. Maksz neheztelnék a fagyasztott vargányáért.

Szóval kincsek mindenhol akadnak. Ezért javaslom, hogy egyetek bele mindenbe, mindenhol.